Háború Ukrajnában

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Vucic szerb elnök feltehetné a kérdést: hát én immár kit válasszak?
 

Vucic szerb elnök feltehetné a kérdést: hát én immár kit válasszak?

Szerbiában is választást tartanak április harmadikán, ezért Aleksandar Vucic elnök nem hirdetett szankciókat Oroszország ellen, hiszen Putyin elnök a legnépszerűbb külföldi politikus. Az Európai Unió viszont megrótta Szerbiát mondván, a tagjelölt államoktól éppúgy elvárható a szankciók alkalmazása Oroszország ellen, mint a tagállamoktól.

Lengyel Miklós Lengyel Miklós









Oroszország olyan kitaszítottá válhat, mint Észak-Korea
 

Oroszország olyan kitaszítottá válhat, mint Észak-Korea

Felgyorsíthatja a világ blokkokra bomlását az orosz-ukrán háború a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatói szerint, és akár még az is elképzelhető, hogy Oroszország Észak-Koreához hasonló páriává válik. A háború jelentősen alakíthat az Európai Unió biztonságpolitikáján is: a következő években eldől, hogy az EU az Egyesült Államok szárnyai alá húzódik be, vagy megpróbál megállni katonailag a saját lábán.